„Vége a játéknak!” – Trump kemény lépésre készül Putyinnal szemben

A Fehér Házban és a Kongresszusban is sürgetik Donald Trumpot, hogy válaszoljon Oroszország újabb ukrajnai támadásaira.

Mi indokolta, hogy a kormányoldal is felvegye a kesztyűt az online térben az ellenfelekkel szemben? Hogyan alakította át a digitális világ a politikát és a kampányokat? Milyen technikákkal lehet meggyőzni a választókat, és mit szólnak mindehhez a fiatalok?
Baranya Róbert, Krupincza Mariann és Nagy Gábor írása a Mandiner hetilapban
Megdöbbentő változásokon mentek keresztül a magyar média- és hírfogyasztási szokások az utóbbi években. Olyan csatornákról van szó, amelyek egyfelől alapvető tájékozódási pontot jelentenek a felhasználóknak, másfelől szelektált tartalomközlésükkel alakítják a közéletet.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatásából kiderül, már a hírfogyasztási források alapján szembetűnő a közösségi média és a televízió dominanciája, továbbá az új digitális felületek előretörése. A megkérdezettek többsége a közösségi oldalak valamelyikén (71 százalék), illetve televízión keresztül (69 százalék) jut hírekhez. A hírportálokat a 16 év feletti internetezők mintegy fele használja rendszeresen tájékozódásra.
A tájékozódási és fogyasztási változásokra a politika is reagált. Közéleti szereplők, pártok, civil szervezetek, véleményvezérek, intézmények és hivatalok jelentek meg a közösségi médiában. Ma már nem számít egyedi esetnek, ha e platformokon történnek sokakat érintő bejelentések, jelennek meg politikai üzenetek, sőt mémek is. A közösségi média lehetővé tette, hogy az egyes szereplők szinte azonnal reagáljanak a másik félre. Az interakciók sebessége, száma, milyensége ma már nemcsak imázskérdés, de formálja a véleményklímát is. Hogy az adott felületeken mindez miként alakul, nagyban függ a felhasználók számától, szimpátiájától, a moderálási szokásoktól vagy a platform által követett tartalomszabályozási gyakorlattól és algoritmikus preferenciáktól.
Talán nem túlzás azt állítani, idehaza a kétezres években az ellenzék és a balliberális kormányzattal szemben kritikus hangadók nyitottak először az internet felé hírportálokon, blogfelületeken keresztül. A fülkeforradalmat követően a kormányzó jobboldali pártok is felismerték, hogy kommunikációjukhoz nélkülözhetetlen az online tér használata. Viszont sokszor olyan akadályokba ütköztek, mint a balliberális médiatúlsúly, a közösségi média cenzúrája, a szólásszabadság korlátozása, a lejáratókampányokra szakosodott oldalak/platformok, online adatbázisokat építő vállalkozások működése vagy éppenséggel a politikailag korrekt nyelvhasználat.
A kormánypártok most szintet léptek:
létrejött a Harcosok klubja, amely az internetes kommentszekciókban kívánja felvenni a küzdelmet az ellenérdekelt hozzászólókkal.
A klub tagjai digitális szabadságharcosként hivatkoznak magukra. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök a bejelentés napján fogalmazott: „Nekünk is újítanunk kell, be kell költöznünk, fel kell költöznünk a virtuális térbe.”